Amikor azt halljuk egy ingatlanról, hogy „energiahatékony”, sokaknak elsőként a napelem, a hőszivattyú vagy a vastag hőszigetelés jut eszébe. Ezek valóban fontos elemek lehetnek, de önmagukban még nem tesznek energiahatékonnyá egy házat.
Egy jól működő, takarékos otthon esetében az épület egészét kell nézni. Nemcsak az számít, milyen fűtés van benne, hanem az is, mennyi hőt veszít a ház, mennyire jók a nyílászárók, hogyan történik a szellőzés, és mennyire hatékonyan működnek a gépészeti rendszerek.
A hő megtartása az alap
Egy épület energiaigényét jelentősen meghatározza, hogy mennyi hő távozik a határoló szerkezeteken keresztül.
Télen a fűtéssel előállított hő a falakon, a tetőn vagy födémen, a padlón, a nyílászárókon és a hőhidakon keresztül kifelé igyekszik. Minél rosszabb ezek hőszigetelő képessége, annál több energiára van szükség a megfelelő belső hőmérséklet fenntartásához.
Ezért az energiahatékonyság egyik legfontosabb alapja a megfelelő és folytonos hőszigetelés.
Nem elég azonban csak a homlokzatot nézni. A tető, a födém, a padló és a pince felé határoló szerkezetek ugyanúgy szerepet játszanak. Egy gyenge pont az egész épület teljesítményére hatással lehet.
A nyílászárók és a szellőzés együtt fontosak
A régi, rosszul záródó ablakokon keresztül jelentős hőveszteség alakulhat ki. Egy korszerű nyílászáró ezt nagymértékben csökkentheti, de a megfelelő beépítés legalább ilyen fontos.
A nyílászárók cseréje ugyanakkor megváltoztatja az épület légcseréjét is. Ha egy korábban huzatos házba jól záródó ablakok kerülnek, a természetes légcsere csökkenhet.
Ezért egy energetikai korszerűsítés során nem szabad megfeledkezni a megfelelő szellőzésről sem. Az energia megtakarítása fontos, de nem cél a friss levegő rovására.
Nem mindegy, mivel fűtünk
A fűtési rendszer hatékonysága szintén meghatározó. Egy korszerű kazán vagy hőszivattyú azonban csak akkor tud igazán jól működni, ha az épülethez és a hőleadó rendszerhez megfelelően illeszkedik.
Egy jól szigetelt épület hőigénye alacsonyabb, ezért például egy hőszivattyú is kedvezőbb körülmények között működhet. A padlófűtés vagy a megfelelően méretezett radiátorok pedig lehetővé tehetik az alacsonyabb előremenő vízhőmérsékletet.
Vagyis nem feltétlenül az a legjobb megoldás, hogy egyszerűen lecseréljük a régi fűtőberendezést. Először azt érdemes megvizsgálni, hogy maga az épület mire van szüksége.
Nyáron is számít az energiahatékonyság
Az energiahatékonyság nem csak a téli fűtésről szól. Egyre fontosabb kérdés a nyári túlmelegedés is.
A nagy üvegfelületeken keresztül jelentős mennyiségű napsugárzás juthat be az épületbe. Megfelelő külső árnyékolással, jó tájolással és megfelelő szellőztetéssel azonban csökkenthető a túlmelegedés.
Ez nemcsak a komfortérzet miatt fontos. Ha egy lakás nyáron csak folyamatos klímázással tartható kellemes hőmérsékleten, annak a villamosenergia-fogyasztása is jelentősen megnőhet.
A hőhidak rejtett problémát jelenthetnek
Az épület bizonyos pontjain a hőáramlás eltér a környező szerkezetekétől. Ezeket nevezzük hőhidaknak. Előfordulhatnak például födémeknél, erkélyeknél, sarkoknál vagy a nyílászárók környezetében.
A hőhidak növelhetik a hőveszteséget, és bizonyos esetekben páralecsapódáshoz, később pedig penészesedéshez is vezethetnek.
Ezért nem elég azt látni, hogy egy házon „van szigetelés”. A szigetelés folytonossága és a részletek megfelelő kialakítása is számít.
Nem csak a rezsiről van szó
Egy energiahatékony ingatlan előnye nem merül ki abban, hogy kevesebbet kell fizetni a fűtésért vagy a hűtésért.
A jól kialakított épület komfortosabb lehet: egyenletesebb hőmérsékletet, kellemesebb belső felületi hőmérsékletet és megfelelő szellőzés mellett jobb beltéri környezetet biztosíthat.
Egy ingatlan vásárlása vagy felújítása előtt ezért érdemes nemcsak azt megnézni, mennyibe kerül, hanem azt is, hogy milyen energetikai állapotban van, és milyen költségekkel járhat a korszerűsítése.
Az energiahatékonyság rendszerben értelmezhető
Egy energiahatékony ingatlan nem attól lesz jó, hogy van rajta napelem vagy hőszivattyú. A valódi eredményhez az épület szerkezeteinek, nyílászáróinak, gépészeti rendszereinek és szellőzésének összhangban kell működnie.
A cél egyszerű: minél kevesebb energiával minél jobb komfortot biztosítani.
Ehhez pedig az első lépés az ingatlan valódi állapotának megismerése. Csak ezután lehet eldönteni, hogy hol érdemes beavatkozni, és mire érdemes költeni.
